júliusi ajándék.....

mindig szerettem volna olyan ajándékot adni, ami emlékezetes....

és ami személyes.....

nem a megajándékozott személyére szabni, hanem a sajátomra....

ajándék tőlem Neked....

egy könyv (de csak olyan, amit én rongyosra olvasok)

egy toll (amit úgyis sokat használsz, mert a munkádhoz kell)

egy naptár (amin a szeretteid vannak, akik sokat jelentenek számodra)

egy blog (a hozzád való kötődésről és el nem tudni szakadásról)

másoknak talán lomok...s talán neked is, ki is dobhatod őket....

de...

nem tudom , te szeretsz-e ajándékot adni...

de, hogy tudsz, olyat, ami hozzád köt, s amit kidobni sem tudok...

2008 júliusában kaptam....

nem volt semmilyen ünnep....

mégis...

gondoskodtál róla, hogy örök ajándék legyen....

és megünnepelhessem az ajándékozás percét...
(persze az a perc hónapokig kihat állapotomra)

mert azóta minden (eddig ugye 2 ) júliusban újra "kapom"

elindúl fejfájással, erős lázzal, gyengeséggel, és végűl a jellel....

jellel a testemen....

hogy, mikor már azt gondolom, lassan nem jutsz eszembe sem, akkor kénytelen legyek Rád gondolni....

ügyesen tudsz ajándékozni...

mert, vajon a könyv mikor volt utoljára kezedben, egyáltalán olvastál-e belőle egy sort is....

a toll kifogyott-e már, egyáltalán írtál-e vele egy sort is...

s a naptár rég elévült, de mivel a szeretteid vannak rajta, csak nem dobtad ki....
a blogot meg biztos nem olvasod, nem fontos Neked...

azt mondtad, még nem tudod a megoldást, keresed, de ha megtalálod, szólsz...

nem szóltál...

addig is marad a júliusi ajándék, továbbra is az enyém...

és nem veheted el, még Te sem....
most már harmadszor.....
most is eltart pár hónapig, míg túl jutok rajta....
remélem túl jutok....
.
.
s addig többször menekülök ide , a blogra.....


emlékezni..